T-01. Nagyhét.

Kedves Szülők és Gyerekek!

Bizonyára hallottatok már a nagyhétről. Tudjátok-e, hogy mit jelent a nagyhét?

Feltételezem, hogy sokan nem tudjátok. Éppen azért beszéljünk most róla.

Ez a mostani hét éppen nagyhét. Ez nem azt jelenti, hogy ez a hét hosszabb, mint a többi. Ennek a hétnek is 7 napja van. Vasárnaptól szombatig.

Itt egy kicsit álljunk meg, mert a Bibliában Isten azt tanítja, hogy a hét nem hétfővel kezdődik, hanem vasárnappal. Pl., ezt olvassuk az Apostolok cselekedeteiről írott könyv 20. rész 7. versében: A hétnek első napján pedig a tanítványok egybegyűlvén a kenyér megszegésére, Pál prédikál vala nekik… A tanítványok akkor is vasárnap jöttek össze, vasárnap törték meg a kenyeret, mint ahogy mi is. Tehát a hét első napja vasárnap, és az utolsó, a hetedik nap szombat. Tehát helytelen, amikor azt mondja valaki pl., hogy a hét végén ezt vagy azt teszi, és ebbe a vasárnapot is beleérti.

Még valamit a bibliai napokról. Isten a hét napjai közül, csak egynek, a hetediknek adott nevet. Azt nevezte el szombatnak, a nyugalom napjának. A többi napot csak sorszámmal jelölte. Pl., a teremtéskor azt olvassuk: Lőn este, és lőn reggel, első nap. Lőn este, és lőn reggel, második nap, stb. Az Úr Jézus és az apostolok idejében sem nevezték el a napokat, csak a szombatot. Ezért nem azt olvastuk az előbb, hogy vasárnap pedig a tanítványok egybegyűlvén a kenyér megszegésére, hanem azt, hogy a hét első napján jöttek össze.

Honnan tudjuk, hogy a hét első napja vasárnap? Onnan, hogy ha a szombat a hetedik, az utolsó, akkor az utána következő, a vasárnap már a következő hét első napja.

Most térjünk vissza a nagyhétre! Nagyhétnek nevezik az Úr Jézus feltámadását megelőző hetet. Mivel az Úr Jézus feltámadására húsvétkor emlékezünk, így a nagyhét a húsvétot megelőző hét.

De miért nevezik nagyhétnek? Azért, mert az Úr Jézus idején, amikor itt járt a Földön, ezen a héten igen nagy dolgok történtek. Olyan óriási nagyok, olyan hatalmas dolgok, aminek kihatása van az egész világra mind a mai napig. Kihatása van a mi életünkre is. Mégpedig nemcsak a földi életünkre, hanem az örök életünkre is.

Mik voltak ezek a nagy dolgok? Ezekkel a következőkben részletesebben is foglalkozunk, most csak röviden említem meg.

A nagyhét első napján, tehát vasárnap, az Úr Jézus felült egy szamárcsikóra, és a tanítványok, a gyerekek és az egész nép ujjongása közt bevonult Jeruzsálembe, mint király. Ezt a vasárnapot nevezik virágvasárnapnak.

A nagyhét többi napjaival is részletesebben foglalkozunk majd, így most csak a nagypénteket említem, vagyis a hét hatodik napját. Ekkor feszítették meg az Úr Jézust, és ekkor történt meg a világ megváltása, a bűneink eltörlése. Erre emlékezünk vasárnaponként a kenyértöréssel.

Tehát a nagyhét virágvasárnappal kezdődik, ami éppen ma van, és húsvét vasárnapig tart. A következő hét első napjáig, amikor az Úr Jézus feltámadt a halálból. Igen-igen nagy dolgok ezek. A Biblia így ír a mi Urunk Jézusról: Róm 4,25: Ki a mi bűneinkért halálra adatott, és feltámasztatott a mi megigazulásunkért.

Később ezekről is lesz még szó: Mi a bűn, a halál, a feltámadás, a megigazulás?

Sok szeretettel:

Debrecen, 2020. ápr. 05. (virágvasárnap)

Apostol Imre (bácsi)